S Z Í N H Á Z
 
 
CZ FR HU SR ENG
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

..A Gárdonyi Géza Színház - Eger (Magyarország)


A Gárdonyi Géza Színház száz éves történetre tekint vissza – ma az egyik legjelentősebb újító teátrum Magyarországon. A magyar színházi szakma, a kritikusok és a sajtó az utóbbi években egyöntetűen úgy beszél az egri társulatról, mint az ország egyik legdinamikusabban fejlődő színházi csapatáról. Az itt készülő előadások rendszeresen és sikerrel vesznek részt fesztiválokon.

A stúdió- és a nagyszínpadon is új színházi formákkal, nyelvekkel kísérletezik a társulat, keresi az új kifejezési módokat – repertoár színház lévén, természetesen mindig figyelembe véve a helyi közönség igényeit.
A Gárdonyi Géza Színház állandó rendezői között elismert művészek sorakoznak a magyar és nemzetközi színházi életből (Radoslav Milenkovic, az újvidéki Szerb Nemzeti Színház főrendezője, Zsótér Sándor, akit a magyar kritikusok több alkalommal választottak már az évad legjobb rendezőjének, Máté Gábor, a külföldön is elismert budapesti Katona József Színház főrendezője, Szegvári Menyhért, aki a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjeként vált országosan ismertté, vagy Dömötör András, a legfiatalabb magyar rendezőgeneráció egyik legígéretesebb tehetsége).

A Gárdonyi Géza Színház tudatosan építi erős, egyre nagyobb feladatokra alkalmas társulatát, mely évről évre jelentős előadásokat állít színpadra. A 2006/7-es évadban két, a 2007/8-asban pedig egy előadását válogatták be az aktuális magyar évad legjobb 12 rendezése közé a legjelentősebb magyar színházi fesztivál, a pécsi POSZT vendégeként. Az előadások több díjat nyertek. A Gárdonyi Géza Színház produkciói gyakran szerepelnek külföldi vendégjátékokon is.



..QUARTET FESTIVAL - második kiadás - Cheb (Csehország) - Március 23 - 28 2009.


..Visky András - ALKOHOLISTÁK


Előadás ismertető

Éva, a darab hősnője alkoholista. Színésznő is lenne, de évek óta nem osztják ki. Valószínűleg elvesztette a gyermekét.
Szeretné megnézni 10 rongyért egy orosz fuvaros képét – senki nem tudja, mi van a festményen, de aki meglátja, garantáltan elveszti a hitét. Így legalább Éva szerint meg lenne oldva minden probléma, nem kellene álmodni éjjelente a saját feltámadásáról.
Éva egyszer már érezte a lélek illatát az orrában – olyan, mint amikor egy körúti fodrászüzletnek kinyitják az ajtaját. Évára néha talán angyalok vigyáznak, néha talán nem.

Éva mondja a darabban: „Amikor ellágyulok és elmerevedek egyszerre, fekszem az asztalon a Jóbarátban, és nincs semmi idő meg gondolat meg emlék, semmi, és nem is fázom, érted, fekszem a puha és langyos füstben, ami az emberekből jön ki… Igazi mennyország… Nézd csak, nézd… Sok lélek meg angyal jön ki az emberekből, de ezt te nem tudhatod, és mind bódítóan illatos, és körülvesz engem, körül, körül… (énekel) „Körülvettek engem a halálnak félelmei…” ”

Visky András, kortárs erdélyi szerző titokzatos, költői misztériumdrámát írt, nagyon is földközeli szereplőkkel és helyzetekkel. Hitkeresés és akasztófahumor, angyaljárás és kocsmalíra.
„Két világ, a látható és a láthatatlan, a színház két világa párhuzamosan egymás mellett …
A realista jeleneteket a misztérium tükrében kell értelmeznünk, és fordítva … Röviden: Wim Wenders Plusz. Valamivel bővebben: olyan színház, amelyben „nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut”; és azé sem, aki nem akarja (nem-akarja), valamint: sem nem azé, aki nem mozdul.” (Visky András)


Szereposztás


Éva:

Nádasy Erika

Mária:

Nádasy Erika

Atyus:

Venczel Valentin

Idős angyal:

Venczel Valentin

Kálmán atya:

Hüse Csaba

Fiatal angyal:

Hüse Csaba

Trezor:

Ivády Erika

Másik Mária:

Ivády Erika

Gyermek:

Veres József

Ruhakivitelező: Szaniszló Tamásné

 

Rendező:

Szegvári Menyhért

Látvány:

Szegvári Menyhért

Szcenikus:

Gróf Gyula

Zene:

Kátai László

Dramaturg:

Jónás Péter

ügyelő:

Bajusz Orsolya

Súgó:

Horváth Éva.

Asszisztens:

Horváth Éva.

Bemutató:

2009.02.06.


A RENDEZŐ – SZEGVÁRI MENYHÉRT
Szegvári Menyhért, az egyik házi rendezőnk, két évtizede dolgozik társulatunkkal. Nagyon jól ismeri a színészeit, tudja, mire képesek, szereplőválasztása mindig pontos. Mestere annak, hogyan hozza ki a maximumot a színészekből. Professzionális kezelője minden műfajnak, rendezett musicalt, komédiát, bohózatot – de a legintimebb, sokéves tapasztalat a tragikus történetekhez fűzi. Otthona a lélek sajgása – a színészeké és a nézőké.

1949. Szeged
1972-1981 színész, pécsi Nemzeti Színház
1981-1982 megbízott rendező, pécsi Nemzeti Színház
1982-1986 vezető rendező, pécsi Nemzeti Színház
1986-1987 főrendező, pécsi Nemzeti Színház
1987-1992 rendező, pécsi Nemzeti Színház
1992-1994 rendező, József Attila Színház
1994- rendező, Gárdonyi Géza Színház
Díj: 1989. Jászai Mari-díj

Főbb szerepei:
Shakespeare: Tévedések játéka - Syracusai Dromio
Shakespeare: A vihar - Caliban
Moliere: Don Juan - Sganarelle
Sarkadi: Elveszett paradicsom - Sebők Zoltán
Shakespeare: Antonius és Kleopátra - Caesar
Turgenyev -Szakonyi: Apák és fiúk - Bazarov
Maxim Gorkij: Éjjeli menedékhely - Luka

Főbb rendezései:
Shakespeare: Hamlet, Lear király
Tévedések vígjátéka
Schiller: Haramiák, Don Carlos, Stuart Mária
Bródy: A medikus
Story: Anyánk napja
Dunn: Gőzben
Illyés: Kiegyezés
Mozart: A varázsfuvola
Rossini: Hamupipőke
Russell: Én, Shirley
Orton: Amit a lakáj látott
T.Williams: A tetovált rózsa
Russel: Vértestvérek
Eisemann-Szilágyi: Én és a kisöcsém
Gems: Paif
Remenyik: Az atyai ház
Molnár: Liliom
Kesey: Kakukkfészek
Gogol: A revizor
Ray Coney: Páratlan páros II.
Julian Garner: Ébredés
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom
Vajda Katalin: Anconai szerelmesek
Vajda Katalin - Gerendás Péter - Fábri Péter: Legyetek jók, ha tudtok
Parti Nagy Lajos: Ibusár

..QUARTET FESZTIVÁL - első kiadás - Újvidék (Szerbia) - Október 23 - November 4 2008.


..Háy János - A PITYU BÁCSI FIA


Ha valaki vidéken nőtt fel, biztosan vannak még emlékei egy első budapesti utazásról. Micsoda kaland gyerekként először ülni villamosra, átmenni vele egy Duna-hídon! „A metróról meg nem is beszélve, ami, képzeljétek, a Duna alatt megy és nem is folyik be a víz!” - dicsekedhetett valaki általánosban egy pesti utazás után az osztálytársainak Kunhegyesen, Mátészalkán vagy éppen Egerben néhány évtizeddel ezelőtt, amikor még elhitették velünk, hogy a technika vívmányai a paradicsomba vezetnek el minket és amikor a fejlődés fogalmát még csak véletlenül se merte senki megmosolyogni. „A pestiek azok mindent tudnak, de aki vidéki, az ott bolyong az aluljáróban, fingja sincs, hol kell följönni … és azt se lehet tudni, mióta kavarognak ott, lehet, hogy már napok óta nem találnak föl.” – meséli barátjának a vidéki gyerek a darabban, aki szüleivel meglátogatta Pityu bácsit a fővárosban, ahol még metrózni is lehet. A szavak viccesek, mélyebb értelmük mégis borzongató.

Egyszerű történet Háy Jánosé, a magyar irodalom új nemzedékének egyik fenegyerekéé. Egy vidéki család pesti látogatása a hetvenes években és annak következményei. Háy szeretettel mesél, sok humorral, figurái is egyszerű emberek, akiken rengeteget lehet nevetni. Nézzük a mesét, jól szórakozunk, közben mégis észrevétlenül összeszorul a torkunk. Bolyongunk felkavaró közös emlékeink között, mint a vidéki emberek a pesti aluljáróban.

Pityu:
Venczel Valentin
Jani:
Sata Árpád
Marika:
Nádasy Erika
Gyerek:
Veres József
Laci:
Liktor Balázs
A Pityu bácsi fia:
Bali Árpád, Kovács Bálint
Rendező:
Szegvári Menyhért
Díszlettervező:
Csík György
Jelmeztervező:
Csík György
Zenei szerkesztő:
Kátai László
Asszisztens:
Horváth Éva

Premiere:
2006.10.31.

HÁY JÁNOS, A SZERZŐ:
A kortárs magyar drámairodalom egyik legjobb szerzője jelenik meg az egri színpadon. Háy János író, költő, drámaíró, a Palatinus Könyvkiadó alapítója. 1960. április elsején született a Nógrád megyei Vámosmikolán. Orosz-történelem szakot végzett Szegeden, esztétikát Budapesten, az ELTÉ-n. 1988-tól különböző kiadóknál (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus) szerkesztő. 1983-tól publikál. Kezdetben verseket, később prózát, az utóbbi években sorozatban mutatták be drámáit. Amatőr festő és bítzenész. Budapesten él. József Attila díjas. 1989 óta jelennek meg versei, regényei, novellái. Első színpadi műve, A Gézagyerek, a 2001/2002-es évadban elnyerte színikritikusok szavazatai alapján a legjobb új magyar dráma díját. Senák című drámája ugyanezen kitüntetésben részesült a közelmúltban – a Nemzeti Színházban van műsoron. A drámákat több nyelvre lefordították, és a hazai neves rendezések mellett szerte Európában is játsszák.
A Pityu bácsi fia, mint Háy János annyi más műve, önéletrajzi ihletésű írás. Arról (is) szól, mi történik egy ember lelkében, ha vidékről nagyvárosba kerül. A beilleszkedés, az önazonosulás, a saját sors vállalásának a problémájáról. A Pityu bácsi című darabban Pityu is vidékről kerül Pestre, mint Háy, a falusi pár fiában pedig ráismerhetünk a helyét kereső, szemlélődő, gátlásos, kitörni vágyó, rockzenésznek készülő kamasz íróra.

HÁY JÁNOS A PITYU BÁCSI FIÁRÓL:
„Négy darabom van, nem is akarok többet írni. Műfaji pontosításként az istendráma alcímet kapták – az utolsót, a Pityu bácsi fiát kivéve, ami ördögjáték. A Senák a hatvanas, a Gézagyerek a kilencvenes, A Herner Ferike faterja napjaink, a Pityu a 70-es 80-as években játszódik, de nem céljuk a korábrázolás.
A Pityu bácsi „tartalmát” nagyon egyszerűen össze lehet foglalni: egy vidéki házaspár, Jani és Marika 1972-ben meglátogatja Pityu bácsit Pesten, egy angyalföldi panellakásban és elmennek metrót nézni, majd Pityu bácsi fia utazik le hozzájuk vidékre, akivel váratlanul megtörténik a tragédia. Én is faluról kerültem Budapestre, gimibe. Tizennégy éves koromig Vámosmikolán éltem. Sok-sok otthonkeresővel együtt pontosan ismerem a darab alaphelyzetét: hogy milyen nehézségekkel jár az asszimilálódás egy új, itt történetesen egy fővárosi közegbe. Hogyan lehet megőrizni a múltat, az addigi életet.
De igazából nem érdekel a szociológiai háttér, amikor írtam, a darabban megfogalmazható bölcseleti alapkérdések izgattak. A történet egyik fontos felvetése a véletlenszerűség és sorsszerűség kettőse. Miért történnek meg a dolgok, mi motiválja a figurákat, van-e ok-okozati rend a világban. Sokszor megtapasztaljuk, hogy bár megtörténnek a végzetes lépések (pl. a férj megcsalja a feleséget), ám a megszokott állapot nem változik, míg jön egy banális véletlen, egy elcsípett e-mail, vagy sms és mindenki élete a feje tetejére áll.
Mindig szoktam azon gondolkodni, hogy hol is az a léc, amit egy műalkotásnak át kell vinnie, mi az a mérték, ami felé egy alkotónak törekednie kell. Az egri olvasópróbára utazván a kocsiban Mozart D-moll zongoraversenyét hallgattam és erről a „feltett lécről” gondolkodtam, mert ott fel volt téve: úgy éreztem a zongorista nem a hangszeren, hanem a szívemen nyomkodja a billentyűket. Én is erre a tájékra törekszem, mikor írok, hogy – divatját vesztett szóval éljek – a darabokban katarzis legyen. Megvetem azt, amikor az alkotók kívülről, afféle teremtői fennségből ábrázolják a szereplőiket. Én nem tartom magam különbnek egyetlen szereplőmnél sem. Viccesek lehetnek a figurák, de nem kinevetem, hanem esendőségükben próbálom őket megragadni.A reális háttérnél sokkal fontosabb, hogy olyan kérdéseken gondolkodnak a szereplőim, amelyek engem is foglalkoztatnak.“
CZ FR HU SR ENG